Magyarországon vallásilag elfogadható tartalmú és közérthető Korán-fordítás eddig még nem született. Lassan egy évtizede, hogy e sorokat először papírra vetettem és a helyzet – szerintem –azóta is változatlan! Bár meg kell említeni, hogy az elmúlt fél évtized során történtek különféle erre vonatkozó kezdeményezések, próbálkozások – sajnos nem sok sikerrel, e szomorú helyzet ugyanis alapvetően nem változott. (Ennek történetéről, okairól, szándékaim szerint, talán később majd részletesebben is szólok!)
A Kegyes Korán magyarra történő első átültetésére[1] ugyan még a XIX. század első felében sor került, Allahnak hála, ez azonban nem jutott el a nagyközönséghez. Alighanem már maga a könyv címlapja is sokat elárul annak tartalmáról. A Kassán 1831-ben, Werfer Károly betűivel kiadott, 516 oldalas könyv - a mai olvasó számára szokatlanul hosszú - címe ugyanis a következő volt:
„Al-Kur’an. Mohammed Abdalia fia hamis prófétának islami hit-vallása, vagy-is az Al-Korán, melly arabs nyelvből, mellyen Mohammed által iratott, Marakczius Lajos, XI. Inocentius pápa gyóntatója által deákra fordítatott, s az ő észrevételeiből, s másoknak jegyzeteiből megvilágosíttatott, s át-tétetett: Egy elő-bocsájtott kis bevezetéssel, és az egész Mohammedi vallásnak magából az Al-Koránból (feljegyeztetve lévén mindenütt a Surák, s a Surák versei) öszszeszedegetett rövid foglalatjával, – úgy az islami hitnek az igaz hittől eltévelyedése előterjesztésével Reinekczius M. Keresztély által. Magyarosíták s némelly jegyzetekkel világosíták Buzitai Szedlmayer Imre és Gedeon György.
Közbevetőleg érdemes megemlíteni, hogy Európában természetesen más nyelvű fordítások is készültek a korábbi századok során. Ezeknek a munkáknak java része azzal a céllal jött létre, hogy a keresztény teológusok cáfolják az isteni kinyilatkozást, vagyis mindazt, ami a Koránban olvasható. A XI. Ince pápa által megrendelt fordítással egy időben például volt egy sokkal tökéletesebb latin nyelvű változat is, de mint a korabeli krónikások megírták: hiába tudott annak szerzője „Arabs, Török, Perzsa és Deák” nyelven, a „kiadandó munka elégséges költséggel nem segíttetett”! Ellenben a pápa által megrendelt fordítás „pompás kiadására nem volt megtagadva semmi” a szerzőtől! Sőt, tudunk egy 1530-ban Velencében készült fordításról is, ami annyira nem tetszett a pápának, hogy azt máglyára vettette, elégettette!
Az első latin nyelvű Korán-fordítás egy Péter nevű apát parancsára készült 1143-ban. A kész kéziratot, előbb 1543-ban, majd 1550-ben többször is kiadták. Annak ellenére, hogy a korabeli keresztény hittudósok ezeket a kiadásokat igen gyengécskének találták és erősen megbírálták. Az első olasz nyelvű fordítás 1547-ben, a német 1611-ben, a francia nyelvű pedig 1647-ben került ki a nyomdából. Az első angol nyelvű fordítás megjelenésének időpontja 1649, az orosz nyelvűé pedig 1716.
Mindezek után térjünk vissza a magyar nyelvű kiadásokhoz! A következő magyar nyelvű Korán-fordítás már két kiadást is megért „A törökök szokásai és alkotmánya” címmel, először 1854-ben, majd 1856-ban jelent meg Pesten, Emich Gusztávnál. A 750 oldalas könyvet Szokolay István fordította. Ezt követően csak egyes szemelvények, egy-egy szúra fordítása látott napvilágot 1878-ban Hatala Péter, majd 1886-ban Kámory Sámuel, 1915-ben Erdei Gerzson, 1947-ben és 1955-ben pedig Somogyi József fordításában, illetve a zsidó Goldziher[2] Ignácnak (1850-1921) volt egy „A Korán-magyarázás különféle irányairól” című a Magyar Tudományos Akadémiánál 1912-ben megjelent értekezése, ami ide sorolható.
Ezt követte a Szemelvények a Koránból. Fordította és a bevezetőt írta: Erdei Gerzson. Bp. [1915], Athenaeum. (Terjedelem: 50 lap) (Modern magyar könyvtár. 462-463.) A Korán szemelvényekben. Fordította, bevezetéssel és jegyzetekkel ellátta: Hollósi Somogyi József. Bp. 1947, Officina. (Terjedelem: 92 lap) (Officina Könyvtár 90-91.) Korán 6. fejezet. [A barom] Fordította: Somogyi József. Világirodalmi antológia. II. köt. Középkor és renaissance. 2. bővített kiadás. Bp. 1955, Tankönyvkiadó. 41-42. l. Korán 76. fejezet. Az ember (mekkai). Fordította: Somogyi József. Világirodalmi antológia. II. köt. Középkor és renaissance. 2. bővített kiadás. Bp. 1955, Tankönyvkiadó. 43. l.
A
II. világháború után az orientalisták újabb nemzedékéhez tartozó Simon Róbert fordította magyarra Allah szavát, amely 1980-tól több kiadást is megért. Később „A Korán világa” címmel erősen vitatható magyarázatot, magyarázatokat is fűzött hozzá. Dr. Miháffy (más források szerint: Mihályffy) Balázs fordítása magyar-arab verzióban, Pakisztánban jelent meg. A Simon-féle fordítás számos tartalmi (vallási) hibát mutat, a kevésbé hozzáférhető (könyvesbolti forgalomba nem került) Miháffy-féle változat ugyan szöveghűbb, de nyelvezete régies, nehezen érthető. Ezért szükségessé vált egy pontos, ugyanakkor közérthető, új magyar fordítás megalkotása.
II. világháború után az orientalisták újabb nemzedékéhez tartozó Simon Róbert fordította magyarra Allah szavát, amely 1980-tól több kiadást is megért. Később „A Korán világa” címmel erősen vitatható magyarázatot, magyarázatokat is fűzött hozzá. Dr. Miháffy (más források szerint: Mihályffy) Balázs fordítása magyar-arab verzióban, Pakisztánban jelent meg. A Simon-féle fordítás számos tartalmi (vallási) hibát mutat, a kevésbé hozzáférhető (könyvesbolti forgalomba nem került) Miháffy-féle változat ugyan szöveghűbb, de nyelvezete régies, nehezen érthető. Ezért szükségessé vált egy pontos, ugyanakkor közérthető, új magyar fordítás megalkotása.
Azt, hogy a Korán magyar nyelvre történő átültetése mennyire nem egyszerű feladat az alábbi példákkal illusztrálhatjuk. A bemutatásra kerülő fordítások más-más szerző munkájaként - különböző korokban készültek. A kérdés nem más: Vajon tartalmilag, stilisztikailag, az olvashatóság, a megérthetőség szempontjából melyik tűnik legjobbnak?
A megnyitó (1.)
Az Al-Fatiha című (mekkai)[3] szúra [4]
[7 ája]
(1.)
Menedéket keresek Allahnál, a megkövezett Sátán elől.
1. A felettébb Könyörületes és Megkönyörülő Allah nevével.
2. A dicséret és a köszönet Allahot illeti, a teremtmények Urát.
3. A felettébb Könyörületest, a Felettébb Megkönyörülőt,
4. A Végítélet Napjának Tulajdonosát.
5. Csak Téged szolgálunk, és csak Tőled kérünk segítséget.
6. Vezérelj bennünket az egyenes útra!
7. Azok útjára, kiknek kegyeket juttattál, nem azokéra, kikre megharagudtál, sem az eltévelyedettekére!
(2.)
A könyörületesnek, a megkönyörülő Isten nevében.
Dicsőség Istennek, világok Urának,
az irgalmazónak, megkönyörülőnek,
a végső ítélet napja bírájának.
Téged imádunk, és tetőled könyörgünk segítséget, erőt,
vezess igaz útra, annak útjára, ki kedves az Úr előtt.
Nem azokéra, akiket haragod szörnyű súlya ére, sem tévelygőkére.
Ámen
(3.)
„A legirgalmasabb Allah nevében.
Dicsőség Allahnak, az egek Urának!
Az irgalmasnak és kegyelmesnek: Ura az ítéletek napjának.
Téged imádunk, tőled kérünk segítséget.
Vezess minket az igaz útra, azoknak az útjára, akiket kegyelmeddel elhalmoztál és nem azokéra, kikre haragszol és nem a tévelygők útjára.”
(4.)
„Az irgalmas és könyörületes Isten nevében:
Dicséret Istennek, mindenek Urának,
az Irgalmasnak, a Könyörületesnek, az ítélet napja Urának.
Neked szolgálunk, és Hozzád esedezünk segítségért.
Vezess minket a helyes úton, azoknak az útján, akikhez kegyes vagy
És akikre nem áramlik haragod, és akik nem tévelyegnek.”
(5.)
1. Allah, a könyörületes és az irgalmas nevében.
2. Dicsőség Allahnak, a teremtmények Urának,
3 a könyörületesnek és az irgalmasnak,
4. aki az Ítélet Napját uralja!
5. Néked szolgálunk, és hozzád fordulunk segítségért.
6. Vezess minket az egyenes úton,
7. azoknak az útján, akik iránt kegyesnek mutatkoztál, s ne azokén, akiket haragvásod sújt, sem a tévelygőkén!
(6.)
1. A Mindenható és Könyörületes Allah nevében.
2. Dicsőség Allahnak a Mindenségek Urának,
3. A Mindenhatónak és Könyörületesnek,
4. Az Ítélet Napja Birtokosának.
5. Hozzád imádkozunk és Hozzád fordulunk menedékért,
6. Vezérelj minket az egyenes ösvényre,
7. Azoknak ösvényére, kiket Te kegyedben részesítesz, s mely nem azoké kik kiérdemlik haragod és nem az eltévelygőké.
Jegyzetek:
[1] Az első magyar nyelvű fordítással kapcsolatosan ellentmondásos információink vannak. A Vasárnapi Újság 1855. január 14-ei (2.) számában egy cikkhez fűzött megjegyzésben ugyanis az olvasható, hogy a Buzitai Szedlmayer Imre és Gedeon György által magyarositott Korán „1697-ben adatott ki”. Valószínű, hogy a szerző a latin nyelvű fordításra gondolt, melyből a jó táblabírák Buzitai Szedlmaye Imre és Gedeon György) magyarra „fordíták” a’ Koránt. Az eredetileg a Magyar Nemzeti Múzeumban őrzött 04567 számú példány címlapján ugyanis az 1831-es évszám olvasható.
[2] Goldziher a szintén zsidó Vámbéry (Wamberger) Ármin tanítványa volt, zsidó családban született Székesfehérváron. Életrajzírói szerint előbb Leydenben és Bécsben tanulmányozott arab kéziratokat, majd 1873-74-ben eljutott Damaszkuszba, Jeruzsálembe és Kairóba. Visszaérkezése után a Pesti Izraelita Hitközség titkára lett, 1900-tól tanított a budapesti rabbi képzőben, majd Amerikában és Svédországban is.
[3] Mekkainak hívják azokat a szúrákat, amelyek a hidzsra (a Mekkából való kivándorlás) előtt lettek kinyilatkoztatva, és medinainak azokat, amelyek a hidzsra után lettek kinyilatkoztatva.
[4] A szúra, Allah kinyilatkoztatott könyvének, a Kegyes Koránnak, egy fejezete. Minden egyes szúra, ájákból áll. Az arab nyelvben az „ája” szó, jelet, bizonyítékot jelent. A Koránban pedig egy bekezdést. A Korán ájáinak száma 6236
